Először csak azt érezzük, hogy mindennapi apró elakadásaink vannak, amit így vagy úgy, de megoldunk. Aztán ezek az apróságok kezdenek egyre nagyobb méretet ölteni és az elénk gördülő akadályokat súlyosnak érezhetjük, megjelenhetnek a fizikai tünetek is.

Mit is teszünk ilyenkor?

Vagy elhessegetjük, hogy mindenkinek van valami baja és nem kell felfújni az egészet ( úgy gondolom, hogy az állandósult problémáknál, ez a felelősségvállalás hiánya) vagy beleállunk a tényekbe és megnézzük, hogy mit tudunk tenni.

Amikor a visszatérő problémáknál már azt is felismerjük, hogy a reakciónk is hasonló, sőt szinte mindig ugyanaz, akkor az már nagy segítség magunknak. Hiszen tudjuk, hogy amíg nem nézünk szembe a problémákkal, vagyis tagadásban élünk ( amiről nem beszélünk, az nem is létezik!), addig kapni fogjuk az „emlékeztetőt” különböző formákban.

Azt is tapasztalhatjuk, hogy egyre jobban felerősödnek a problémáink, már-már elviselhetetlenné válik számunkra. Legalábbis mi így éljük meg. Itt van szükségünk nézőpontváltásra, hogy megvizsgáljuk a helyzetet. Felismerem, hogy változtatnom kell és csakis én tudok magamon segíteni. Elég legyen az állandó önmarcangolásból vagy hibáztatásból és kezdjünk el felelősséget vállalni önmagunkért! Amint eljutunk erre a pontra, már sokkal könnyebb.

A tény, hogy elismerem, hogy én tudok változtatni a dolgokon és képes is vagyok rá, ez egyfajta nyugalomérzetet kölcsönöz bennünk. Ez azért nagyon fontos, mert ez már a felismerés utáni első állomás. Lépéseket teszek magamért, hogy elinduljak a saját utamon. Elkezdődik a felelősségvállalás a saját életünkért. Amint nem kifelé mutogatunk és másban keressük a hibát, hanem odafordulunk magunkhoz és befelé figyelünk, megfigyelhető, hogy elindul az elcsendesedés.

Odafigyelek a testem és lelkem jelzéseire és megtalálhatom a belső harmóniát.

Egy egyszerű gyakorlattal kezdheted is:

Minden nap szánj arra időt, kb. 10 percet, amikor elvonulsz a saját csendedbe. Hunyd be a szemed és kezdj el mély levegőket venni: orron beszívod, szájon kifújod. Ahogy elkezdesz koncentrálni a levegővételekre, egyre jobban ráhangolódhatsz önmagadra. Figyeld meg a tested jelzéseit! Érzel-e magadban valahol feszültséget, esetleg kellemetlen érzést? Tudod-e mihez kötni ezt az érzést? Tudod,a test mindig jelez, ha szüksége van a változásra. Tudatosítsd magadban az érzést és köszönd meg a testednek, hogy segít Neked a változás felé elindulni. Most pedig képzelj el egy helyet, ahol nyugalomban és biztonságban érzed magad. Időzz el ebben az érzésben, engedd, hogy átjárjon a nyugalom és biztonság. Folyamatosan lélegezz mélyeket és végezd addig a gyakorlatot, amíg úgy érzed, hogy feltöltött Téged.

A gyakorlat után nyugodtan és kipihenten folytathatod a napodat, így másként nézhetsz rá körülötted lévő és Benned zajló dolgokra.

Ha szeretnéd megtalálni a belső nyugalmadat és kiegyensúlyozott életet élni, keress bizalommal!