Az év első napjait éljük. Sokan tesznek fogadalmat, hiszen új év, új lehetőség, valóban tiszta lappal indulunk.
Hogyan érdemes elkezdenünk? Mire van szükségünk, amit valóban érdemes megfogadni?
Sok évvel ezelőtt még én is fogadalmakat tettem, aztán ahogy telt az év, elkopott szinte mindegyik és egy-két dolog maradt mag az év végére. Így egy ideje már másként csinálom én is.
Megfogalmaztam magam számára, hogy mi az a néhány dolog, ami igazán meghatározza az életemet. Ha azt stabilnak érzem, akkor a többi már gördülékenyen megy magától.Nálam mi is ez? Család, munka, a kettő közti egyensúly. A magamra fordított idő, az önismeretemre szánt munka, hiszen abból meríthetek is, melyet pozitív energiaként visszaforgathatok az első kettőbe. Ahogy átgondoltam, számot vetettem év végén, illetve év elején, erre jutottam. Ha megadom magamnak is azokat a dolgokat, amire szükségem van, ami feltölt, akkor az élet minden területén sokkal kiegyensúlyozottabban fogok boldogulni. Már persze tapasztaltam is, ha én nyugodt vagyok, jól érzem magam a bőrömben, van időm a saját dolgaimra, azt a család is hálás szívvel fogadja, hiszen ők is érzékelik ezt.
Figyeld meg, hogy neked mi az a néhány dolog, ami mozgatja az életedet. Mik azok, amelyek meghatározóak számodra. Érdemes leírni is, hogy jobban átlássuk, hogy melyek azok a bástyák, melyekre különös figyelmet kell szentelnünk. Fontos az is, hogy priorizálj! Mi a legfontosabb?
Ha elkészült a listánk, akkor tekintsük át, hogy mi a megfelelő sorrend és igyekezzünk így meghatározni a saját magunk fogadalmát. Ha nem is fogadalom, inkább hívjuk iránymutatásnak magunk számára. Talán a legfontosabb nem is az, hogy lefogyok, rendszeresen sportolok, tényleg odafigyelek magamra, egészségesen étkezem, türelmes leszek stb…
HANEM AZ EGYENSÚLY! Megtalálni azt, ahol teljesnek érezhetem magamat.
És ha már fogadalom… Én most nem fogadtam semmit. Inkább elfogadó szeretnék lenni, aki viszonylag könnyen veszi az elé gördülő, megoldásra váró kérdéseket, esetleges akadályokat.
Elfogadó lenni magammal és másokkal. És egyszerűen csak embernek maradni.